Ma ismét hívott egy biztosítós ügynök. Jön a sablon szöveg, bemutatkozás, rögzítjük az elhangzottakat rész...Ezen a héten a srác az ötödik aki szolgáltatásait ajánlja.
Na akkor most felvesszük a kesztyűt - mondta a kisördög a fejemben.
Ujjongani kezdtem neki a telefonba:
- Jajj, de jó hogy hívott, tudja olyan régen beszéltem bárkivel is! Mióta egyirányúsították a vonalat a kutya se hív. Biztosító??? Ez meg külön jó! Hogy miért? Pont szükségem lenne egy jó biztosításra.. Hogy - hogy milyenre? Hát lakásra mindenképp. Baromi rossz itt a közbiztonság, a héten már kétszer betörtek, igaz, nincs kerítés, se kutya, hát ugye mit várhat az ember. Szóval, lakásbiztosítás mindenképp kell. Autóra nem kell, elvették két évre a jogsimat. Életbiztosítása van? Kötnék azt is, a régi megszüntette, mikor kiderült, hogy megnőtt a májam kicsit és kiújult a gégerákom is. Tényleg örülök a hívásának! Nyugtasson már meg, hogy vannak még rendes emberek, és rendes biztosítók. Akik törődnek az emberrel, és fizetnek ha kára lesz. Nem kell velük pereskedni évekig ha baj ér, és nem küldözgetik a leveleket ha véletlenül egy- két hónapig elfelejtem befizetni a fránya csekkeket. Igen, néha van, hogy nem jut rá, de azért én szeretném a szolgáltatást, az hogy nem fizetek, az nem azt jelenti, hogy le akarom mondani...Szóval? Mondhatom az adataimat? Halló, hallóóó???
Hát nem letette :D
