Szeretek emberekkel beszélgetni, hallgatni amit mondanak. Közben rá kell hangolódni a másikra..figyelni az apró jeleket, gesztusokat, hangsúlyt, beszédtempót. Ha értő figyelemmel hallgatunk valakit egy ismeretlen új világ nyílik meg nekünk ahol vendégek vagyunk. Más törvények, más igazságok, más tapasztalatok, más élmények várnak, gazdagodhatunk általuk.
A másik fél részéről bátorság kell, hogy beengedjen magához - magába. A fejébe, a szívébe, gondolataiba, az élete titkai közé. Tiszteljük a merészségét! Ha szerencsések vagyunk megnyertük bizalmát és kiönti a szívét.
Teremtsünk nyugodt körülményeket, halkuljunk le, lassítsuk a tempót, figyeljünk nagyon minden érzékünkkel.
Mit oszt meg velünk a másik? Miért ezt tartja fontosnak? Mit csinál miközben beszél? Ránk néz?
Hagyjuk múltba révedve emlékezni, saját tempójában beszélni. Kérdezzünk célzottan, halkan, keveset a kellő időben...Ha jól csináljuk rengeteg információt nyerhetünk, kezdjük megismerni, megérteni a másikat.
Igen, ez idő és energia igényes...
